Egoizmus

„Tökéletlennek érzékelt világunk ellen úgy védekezünk, hogy önmagunk számára önmagunkról a tökéletesség eszményét teremtjük meg. Az általunk alkotott világ hiányosságait személyes fontosságunk és tehetségünk túlhangsúlyozásával próbáljuk kompenzálni. Ennek következtében pozitív jellemzőinket felnagyítjuk a külvilág felé, negatívumainkat pedig megpróbáljuk elfedni a környezet érzékelése elől.

Az ily módon alkotott ideálképhez természetesen ennek tagadása is hozzá tartozik, mivel a tökéletesség eszményképében a szerénység (vagy inkább álszerénység) a többi alkotóelemhez hasonlóan kiemelt fontosságú.„

(AZ ÉN BÓDHIFÁM, Az egoizmus pajzsáról)