Veszteségek valójában nincsenek

„Mindenesetre időről-időre felfedeztem, hogy minden, amibe korábban bele akartam halni, túlélhető, hogy a veszteségek nem is olyan nagy veszteségek, illetve, hogy a veszteségeket meg lehet élni, sőt ehhez még különösebb segítségre sincs szükségem, mi több: valójában nincsenek is veszteségek. Mi döntjük el, hogy mit élünk meg annak és mit nem. Viszont, ha valaki állandóan meghallgatta volna az én panaszkodásaimat és nyavalygásaimat, ahogy most ti, egymásét, akkor ezek meglátására sosem váltam volna képessé, ugyanis nem lett volna rá időm, a sok felesleges fecsegéstől. A csendben vált számomra igazán láthatóvá a dolgok természete.” 

 (AZ ÉLET SZERTARTÁSA, A veszteségekről és a fájdalmakról)